Tavaly tavasszal egy örökségnek köszönhetően jutottunk hozzá egy eldugott kis hegyi faluban egy parasztházhoz, mely nekünk, városi embereknek igazi felüdülésként hatott. A kulcsokat átvéve izgatottan indultunk el új birtokunkra, melyen férjem gyermekkora óta nem járt. Gyermekeim már útközben tervezgették, mit fognak csinálni a kertben, ám megérkezésünk után terveik szétfoszlani látszottak. Imre bácsi élete utolsó éveiben már nem bírt a hatalmas területtel és gondozatlansága meg is látszott. Az az év a rendbetételről szólt, idén azonban már tudjuk majd élvezni a falusi környezetet, ha minden jól fog menni. A gazdasági kertet kiiktattuk és befüvesítettük az egészet,m hiszen nem tudunk minden nap a locsolással foglalkozni. Persze a pázsitot is öntözni kell, ehhez azonban egy kerti szivattyú és néhány méter locsolócső is elégnek bizonyulhat kertész ismerősünk szerint. A kerti szivattyút a kert végében lévő kútba rakva egy gomb megnyomásával működésbe lehet hozni, így a rendszeresen a területre látogató szomszéd bácsi is meg tudja majd öntözni.